Fõoldal   |  Magamról   |  Versenynaptár   |  Képek   |  Kapcsolat

Kucsera Gábor kajakozó

Szeretnél bemutatkozni és sport pályafutásommal megismertetni. Kucsera Gábor vagyok. 1982. 08. 27.-én Budapesten születtem. Kõbányán az Ugor 1. szám alatt éltem szüleimmel, nõvéremmel. A Kápolna téri általános iskolába jártam. 2001-ben érettségiztem, a Kovács Pál Gimnáziumban. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi kar sportmanager szakán folytattam tanulmányaimat, levelezõ tagozaton. Egy évet sikeresen befejeztem, de kénytelen voltam halasztani, mert a felkészülés és edzotáborok mellett nem maradt energiám a tanulásra. Jelenleg csak a kajakozásra koncentrálok és pár év múlva szeretném tanulmányaimat folytatni.  Kisgyermekként többféle sportágat kipróbáltam. Négy évesen szüleim beírattak úszó tanfolyamra. Miután megtanultam úszni rendszeresen jártunk uszodába illetve a nyarakat úszó és sport táborban töltöttem nõvéremmel együtt. Az általános iskolában sport tagozatos osztályba kerültem, többféle sportággal megismerkedtem. Atlétika, labdajátékok, úszás szinte mindegyik tetszett. Persze mint minden fiú a fociért rajongtam a legjobban. Szerettem volna világhírû focista lenni. Szüleim nem lelkesedtek, de kérésemre elvittek a Fradiba focizni. Édesapám megnézte egyik edzésemet és megállapította, hogy csak az idõmet pazarlom a semmire, így itt véget ért a foci „karrierem”. Hívtak a Fradiba vízilabdázni is. Sajnos ebbõl sem lett semmi. Az edzések olyan idõpontokban voltak, hogy szüleim nem tudtak elvinni én meg még gyakorlatlan voltam az utazásban. 1990 nyarán barátom olvasta valahol, hogy a Margitszigeten mûködõ Építõk Kajak-kenu Egyesülete keres olyan gyerekeket, akik szeretnék ezt a sportágat kipróbálni. Mivel nem akart egyedül járni rábeszélt, hogy tartsak vele. Szüleim hosszas vívódás után beleegyeztek. Féltettek a városi közlekedéstõl, hiszen többszöri átszállással jutottam ki a Margitszigetre. Látták viszont, hogy mennyire szeretném kipróbálni, hát beleegyeztek. Igaz ezzel õk is nagy terhet vettek magukra, nap mint nap értem jöttek, hétvégeken pedig vittek-hoztak az edzésekre. Szilárdi Katalin irányításával ismerkedtem meg a sportággal és neki köszönhetem, hogy a kajakozás mellett maradtam. Itt tanultam meg azt a fegyelmet, kitartást, ami ehhez a sportághoz nélkülözhetetlen. Már a kezdetek kezdetén látta, hogy kitartó munkával sikeres lehetek és mindig biztatott. Az õ keze alatt lettem többszörös magyar, Budapest bajnok és diákolimpia gyõztes. 1996-tól a BSE kajak szakosztályában Ürögi Laci bácsinál folytattam a versenyzést. Nagyon jó kis csapat jött akkor ott össze. Nem csak edzõtársak, de jó barátok is voltunk. Nagyon sikeres évem volt a 1997-es. Kárász Pisti személyében egy olyan párra találtam, akivel verhetetlen párost alkottunk. Abban az évben minden versenyt megnyertünk. Sajnos a csapat széthullott, az én felkészülésemet egy kéztörés hátráltatta. Laci bácsi nem vállalta tovább az edzõi feladatot. Fájdalmas volt, de búcsút vettünk egymástól. Nagyon szerettem, tiszteltem de beláttam, hogy fejlõdésem érdekében tovább kell lépnem. 1999-ben MTK igazolt versenyzõje lettem és Tóth László irányításával készültem a versenyekre. 2000-ben indultam elõször nemzetközi versenyen. Ifjúsági Európa Bajnok lettem K-2 1000 m-en. Akkori társam Paumann Marci már befejezte a kajakozást. Nemzetközi eredményeim ifi és U23 versenyeken: 2000 Ifjúsági Európa Bajnokság K-2 1000m aranyérem     K-4 1000m aranyérem 2002 U23 és Ifjúsági EB K-1 1000m ezüstérem 2003 Eloolimpia K-4 1000m aranyérem 2004 -ben sikerült eredményeim alapján a felnõtt csapatba bekerülnöm és az Európa Bajnokságon, 500 méteren induló K-4 tagjaként, felnõtt Európa Bajnok lettem. A Poznani Európa Bajnokság után következett az a válogató, ami hivatott volt eldönteni, hogy az olimpián K-2 1000 méteren melyik egység képviseli országunkat. Nagy lelkesedéssel készültem Kökény Rolanddal erre a válogatóra. Csak az a cél lebegett elõttem, hogy kijussak az olimpiára, mindent alárendeltem ennek. Elveszítettük a futamot, másodikként értünk célba. Csalódottságom leírhatatlan volt. Annyi év munkája vált egy pillanat alatt semmivé. Nem akartam többé kajakozni. Családom mindig mögöttem állt és akkor is nagyon sokat segített, hogy ezen a krízisen túl legyek. Azért is fontos volt ez, mert két hétre rá következett az U23 Európa Bajnokság Poznanban. Egy kis elégtételt jelentett az, hogy három számban indultam és mind a három számban aranyérmet szereztem. 2004 Ifjúsági és U23 Európa Bajnokság K-1 1000m aranyérem     K-4 1000m aranyérem     K-4  500m aranyérem Az, hogy nem lehettem ott az Athéni olimpián ilyen teljesítmények után sem, a mai napig fáj!!! 2005-ben edzot váltottam Sári Nándor irányítása alatt készülo férfi csapathoz kerültem. A Honvéd kajak egyesület igazolt le. Sokat fejlodtem a „mester” irányítása alatt, aki szinte fiaként foglalkozott velem. Az eredmény sem maradt el. 2005 augusztus 27.-én világbajnok lettem Kökény Rolanddal K-2 1000 méteren. Ez azért is volt rendkívüli gyõzelem, mert ezen a távon magyar egység 28 évvel azelõtt szerzett utoljára aranyérmet. Személy szerint nekem meg azért emlékezetes, mert aznap ünnepeltem 23. születésnapomat és életem elsõ felnott világbajnokságán egybõl aranyérmet szereztem. 2005 Felnott EB K-2 1000m ezüstérem     K-2  500m bronzérem   Felnott Világbajnokság K-2 1000m aranyérem     K-2  500m IV helyezés